A masszázsról általában
Akik rendszeresen járnak masszőrhöz
és/vagy tisztában vannak a masszázs
jótékony hatásaival, azok nyugodtan
átugorhatják ezt a fejezetet!
Sajnos hazánkban még nem alakult ki
az a fajta masszázskultúra, ami már nyu-
gaton egyre nagyobb teret hódít. (A nagyon „keletit” – gondolok itt elsősor-
ban Japánra és Kínára – meg sem említem összehasonlításul, mert attól
még fényévekre vagyunk.) Látható már némi fejlődés e téren nálunk is,
ugyanakkor még mindig van mit fejlődni. Ennek nyilván több oka is lehet,
de véleményem szerint az egyik – talán legfontosabb – ok a megfelelő tá-
jékoztatás, illetve a propaganda hiánya. Persze ez sem meglepő, hiszen
eléggé „gyógyszerközpontú” társadalomban élünk és ebben azért elég ne-
hézkes az alternatív gyógymódoknak az elterjedése.
Ebből kifolyólag sokaknak fogalmuk sincs, hogy pontosan mi is az a masz-
százs, és mire is jó egyáltalán? Ezen próbálok az alábbiakban segíteni.
Sokan még abban a tévhitben élnek, hogy a masszázs egyfajta „úri passzió”
és/vagy valamilyen bújtatott szexuális szolgáltatás, ezért e szó hallatán in-
kább sokcsillagos drága Wellness Szállodák, vagy a régi idők Emanuelle
filmjei jutnak az eszükbe, minthogy az egészségügyre, illetve a gyógyászatra
gondolnának.
.
Kétségtelen tény, hogy a legtöbb masz-
százsfajta meglehetősen intim kapcsolatot
jelent a páciens és a masszőr között, mi-
vel nem elég hogy egy „idegen” ember
előtt kell fedetlen testrészekkel mutatkoz-
nunk, hanem ő még meg is érint minket,
sőt mondhatni hosszasan „matat” rajtunk,
viszont ennyi kompromisszumnak bele kell férnie, ha valaki a masszázs nyúj-
totta terápiás értékeket szeretné kihasználni. Az intimitás mértékét külön
„menüpontban" részletezem!
Visszatérve, nézzük először mi is az a masszázs?
A masszázs nem egy új keletű gyógyászati forma, egészségjavító
hatását az emberiség az ősidők óta ismeri. Ázsiában és Európa számos
országában is több ezer éves múltra tekint vissza a masszázs irodalma,
sőt van ahol – mint kiegészítő gyógykezelés – enélkül el sem képzelhető
a hagyományos orvoslás.
Véleményem szerint – bizonyos mértékig – genetikailag is hordozzuk a
masszírozással való (ön)gyógyítás ismeretét és szükségességét.
Gondoljunk csak bele, ha például meghúzzuk a derekunkat önkénytelenül
is odanyúlunk és egy kicsit megmasszírozzuk, vagy ha fáj a fejünk azt is
masszírozzuk nemde?! Vagy, mit csinál a szülő ha a kisgyereke hasfájás-
ról panaszkodik? Igen, megsimogatja, finoman megmasszírozza a fájós
pocikát, és ezek nem is tanult, hanem önkéntelen fogások. Nem is bizony-
gatom tovább, hogy a masszázsnak gyógyító ereje van, és ez még akkor
is igaz, ha a kezelést mindenféle előtanulmányok nélkül „amatőr szinten”
végezzük, akár magunkon akár másokon.
Azért a mai masszőrképzés nem csak a „genetikailag” örökölt és az
oktatók által tapasztalt fogásokra épít, hanem a történelem során mindig
voltak olyan emberek, akik az egyes gyógyító fogásokat összegyűjtötték,
továbbfejlesztették, rendszerezték, és kialakították a különböző ma is
alkalmazott masszázsnemeket. Itt nálunk Európában a legelterjedtebb
masszázsforma a svédmasszázs, melyet egy svéd vívómester (Pehr
Henrik Ling /1776–1839/) fejlesztett ki, és ez képezi az alapját a külön-
féle gyógymasszázs típusoknak is. Erről bővebb tájékoztatást a „Masz-
százsinfó / A svédmasszázsról” menüpont alatt olvashatnak!
És most nézzük át hogyan működik
és mi mindenre jó a masszázs?
A masszázs során szervezetünkben több
folyamat (fizikai, biokémiai, hormonális,
stb) is elindul, melyek részletezésétől
eltekintenék, mert aligha hiszem, hogy az
átlag olvasó sokat értene belőle. Általánosságban viszont elmondhatom,
hogy a masszázs jótékony hatással van – többek között – a szívfrekven-
cia (pulzusszám) normalizálására, a vérnyomás szabályozására, a légzés
optimalizálására, a test hőmérsékletének emelésére, az izmok teljesítő
képességére, valamint a szervezet fizikai és pszichés állapotának javítá-
sára, a belső szervek működésére, továbbá segít a betegségek kialaku-
lásának megelőzésében, a jó közérzet kialakításában és a testi-lelki har-
mónia megteremtésében! Egyszóval majdnem minden egyes porcikánkra
pozitív hatással van!
Még azt is ki lehet jelenteni – sok más gyógykezeléssel ellentétben –
hogy a masszázs már az első alkalom után is érezhetően kifejti jótékony
hatását, de azért azt mégse várjuk el, hogy az évek, vagy évtizedek alatt
a rossz testtartás, az egyoldalú munkavégzés, vagy valamilyen betegség
következtében kialakult izomcsomóktól, „betokosodott” izomkötegektől,
letapadt inaktól, illetve más, hosszú ideje fennálló krónikus betegségektől
egyetlen kezelés alkalmával megszabadulunk! Ez esetben legyünk egy
kicsit türelemmel, egy kúraszerű kezeléssorozat biztosan meghozza az
elvárt hatást.
Persze a leírtakkal NEM arra próbálok célozni, hogy pl. szívritmuszavar
esetén a kardiológus HELYETT a masszőrt keressük fel, HANEM arra,
hogy ha már túl vagyunk a kardiológuson, akkor az orvos egyetértése
esetén, és/vagy javaslatára, gyógyulásunk felgyorsítása érdekében
mehetünk a masszőrhöz is KIEGÉSZÍTŐ kezelésre.
Végezetül szeretném külön kiemelni a masszázsnak az idegrendszerre
gyakorolt hatását! Úgy gondolom, hogy semelyikünk életvitele sem
mentes a „stressz” valamilyen formájától. Vagy a munkahelyen, vagy a
családban, vagy bármilyen más szituációban kerülhetünk – és sajnos
kerülünk is – stresszes helyzetekbe, mondhatni végigkíséri egész éle-
tünket. Szervezetünk ezt bizonyos mértékben és ütemben képes ellen-
súlyozni, feldolgozni, de egy határ után be kell segítenünk neki, ha nem
akarunk „ideg összeroppanást” kapni. Vagy úgy, hogy több időt adunk
idegrendszerünknek a stressz okozta feszültség feldolgozására, és
például elutazunk egy kis szabadságra mondjuk a Maldív szigetekre,
vagy úgy, hogy felgyorsítjuk a rendelkezésre álló regenerálódási időt
valamilyen módszerrel.
Itt szeretném megjegyezni, hogy sokan alternatív megoldásként hely-
telenül, valamilyen nyugtató gyógyszerkúrával, vagy alkohollal próbál-
ják meg kezelni az idegrendszerüket, de ezt semmiképpen sem javas-
lom. Sajnos a Maldív-szigeteki „klímaterápia” igénybevétele nem sok
embernek adatik meg, így marad a regenerálódási idő felgyorsítása.
Erre is több módszer létezik, kinek-kinek ízlése és lehetősége szerint.
Van aki egy kád forró vízre esküszik, van aki a futásra, van aki a cso-
koládéra és még sorolhatnám a végtelenségig, mert szinte mindenkinél
más-más módszer válik be. És itt szeretném felhívni a figyelmét a ked-
ves olvasónak a masszázsra, ami tökéletesen alkalmas rövid idő alatt
jelentősen csökkenteni a stressz okozta feszültséget is.
Ezen kívül számos panasszal, problémával és betegséggel fordulhatunk
masszőrhöz, melyeket részletesen az „Masszázsinfó / Mikor menjünk
masszőrhöz?" menüpont alatt találhatják, ugyanakkor azok a betegsé-
gek, illetve állapotok, melyek kizárják a masszázskezelést, az „Masz-
százsinfó / És mikor NE ne menjünk!” menüpont alatt vannak felsorolva.